Kell-e aggódniuk a gazdáknak az Európai Unió zöld fordulata miatt?

Komoly előrelépés az Európai Unió életében, hogy minél erőteljesebben elköteleződik a környezetvédelem ügy mellett. A folyamat során az egyes üzletágak sorra kerülnek porondra, 2023-tól pedig a mezőgazdaságon és a fenntarthatóságon lesz a hangsúly.

A gazdák azonban koránt sem fogadták olyan jól a kezdeményezést, az unió több nemzetében is komoly aggodalmat váltott ki a gazdákból.

Az új Közös Agrárpolitika (KAP) több országban is ellenérzéseket  váltott ki, ugyanis 2021-től 2027-ig tartó fejlesztési ciklusa során, 2023-tól kezdve egyre csökkennek a mezőgazdaságba áramló EU-s források. Ezzel szemben azonban a gazdáknak évről évre egyre szigorúbb eljárásoknak kell megfelelniük a környezetvédelem tekintetében.

A gazdák félelme

Az unió több tagországa kifejezte már aggodalmát a megszorítások miatt. Brüsszelben traktorokkal vonultak fel a támogatások csökkentése miatt, Franciaországban azért demonstráltak, hogy a kistermelőket is jobban támogassák, a németek pedig a permetezőszerek visszaszorítása ügyében fejezték ki nemtetszésüket.

A hazai gazdaságok is aggódnak az új szabályozások következményei miatt, hiszen attól tartanak, hogy hátrányba kerülnek EU-n kívüli versenytársaikkal szemben, akik jóval lazább szabályok mellett fogják tudni importálni termékeiket.

Banki támogatások a zöldülés útján

A bankszektor is egyre nagyobb figyelmet fordít a gazdaság zölddé válására. Az  MNB fenntartható pénzügyi főosztályának vezetője, Gyura Gábor elmondása alapján, nemcsak a beruházási igények miatt jelent fontos üzleti lehetőséget, de kockázati szempontból is további előnyökkel járhat. Ennek magyarázata ugyanis, a fenntartatóbban működő vállalkozások nagyobb eséllyel tudják teljesíteni a „zöld elvárásokat”, nagyobb eséllyel juthatnak uniós forrásokhoz is.

Pénzügyi szempontból tehát mindenképpen érdemes olyan projektek finanszírozásába fektetni, amelyek a környezeti szempontokat is igyekeznek figyelembe venni. A szemléletet pedig tökéletesen alátámasztja, hogy az idei évben először, a zöld projektek több finanszírozáshoz jutottak, mint a szénhidrogénekkel kapcsolatos beruházások.