A maszk jövője az újrahasznosítás fényében

Most már két éve szenvedünk a járvány miatt, ami rengeteg változást hozott az életünkbe. Megszoktuk, hogy tartani kell a megfelelő távolságot, hogy néha fel kell tennünk a maszkot, és hogy még mindig fontos a rendszeres kézmosás. De mi történik azzal a tömérdek maszkkal, amik naponta a szemetesben landolnak?

Ha alaposan megnézzük, akkor a nap végén minden egyes polgárra legalább két maszk, azaz 5 gramm műanyag jut, ami biztosan a hulladéklerakóba kerül. Ha összeadjuk ezt az aprónak tűnő mennyiséget, akkor havonta 350 tonna nem újrahasznosítható hulladékot kapunk. Nem véletlen, hogy megszülettek az első kezdeményezések, amik az újrahasznosítás témáját járják körül.

Sajnos a világjárvány kitörése óta nem ritka, hogy mindenhol elfelejtett arcmaszkokat látunk: a földön, a tavakban, bármelyik parkban. Ezek csak egy újabb szemétdarabok, amelyek együtt élnek a rágógumival, üdítős dobozokkal és kutyaürülékkel. Azt lehet mondani, hogy az arcmaszkok az új cigarettacsikkek.

A WHO tanulmányt készített a világjárványnak a hulladéktermelésre gyakorolt hatásáról, figyelembe véve az egyéni védőfelszerelések és az antigénvizsgálatok elterjedését is. Számításaik szerint 2020 márciusa és 2021 novembere között csak az ENSZ közös kezdeményezésének köszönhetően 87 000 tonna egyéni védőfelszerelést vásároltak világszerte. Ezenkívül több mint 140 millió tesztkészletet szállítottak el, ami 2600 tonna nem fertőző hulladékot (főként műanyagot) és 731 000 liter vegyszeres hulladékot (ami egy olimpiai méretű úszómedence egyharmadának felel meg) eredményez. Csak a vakcinák (több mint 8 milliárd adag) 144 000 tonna hulladékot okoznak fecskendők, tűk és biztonsági tartályok formájában.

Az érzékeny anyagok újrahasznosítása

Az országokban különböző protokollok és előírások vonatkoznak a hulladékok gyűjtésére, kezelésére és hasznosítására. A WHO szerint azonban az egészségügyi intézmények 30%-a (a legkevésbé fejlett országokban 60%-a) nincs felszerelve a meglévő hulladékhalmok kezelésére, nem is beszélve a covid által generált további hulladékhalmokról.

A szemetet össze kell gyűjteni és kategorizálni kell (mivel egy maszk nem ugyanaz, mint egy tű vagy egy testnedvvel szennyezett géz). E hulladék egy részét speciális tárolóedényekben kell tárolni, ami azt jelenti, hogy minden létesítménynek rendelkeznie kell egy engedélyezett tárolóhelyiséggel a ideiglenes tárolás miatt.

Ezt a hulladékot ezután erre szakosodott és engedélyezett vállalatok gyűjtik össze és szállítják el, mindig az előírásoknak megfelelően. A rendeltetési helyük az átrakó létesítmények vagy a végső kezelőüzemek, ahol különböző módszereket alkalmaznak a biológiailag veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, olyan kritériumok betartásával, mint a biztonság és a higiénia. A végső cél nemcsak az, hogy a baktériumok minden nyomát eltüntessük, hanem az is, hogy a végén ne okozzon problémát a környezetnek.

Hogyan lehetne újrahasznosítani a maszkokat?

Egyes javaslatok szerint a használt maszkok más hulladékanyagokkal együtt történő újrahasznosítása a polgári építkezésben is hatékony intézkedés lehet, és rugalmasabb burkolatokat eredményezhet. Ebben a kutatásban először végeztek kísérletsorozatot, beleértve az úttal és alapozással kapcsolatos vizsgálatokat. A tanulmány szerzői azt állítják, hogy a zúzott masztix bevezetése nemcsak az anyag szilárdságát és merevségét növelte, hanem javította a keverékek rugalmasságát is.

Mások energiaforrásként akarják felhasználni. A Nantek vállalat olyan rendszert dolgozott ki, amellyel ez a hulladék üzemanyaggá alakítható. A cég olyan kémiai megoldást fejlesztett ki, amely műanyagot alakít át másodfelhasználású üzemanyaggá és hidrogénné. Az eredményt elsősorban a közlekedési ipar, valamint a gáz- és üzemanyagtermelő ipar számára értékesítik. Ez a megoldás egy második életet ad a műanyagnak, és csökkenti az általa okozott szennyezési problémát. Ahelyett, hogy a maszkok és gumikesztyűk a hulladéklerakókban végeznék, második életciklusú nyersanyagokká válnak.

Hogyan kell elképzelni a folyamatot? Először is össze kell gyűjteni a maszkokat, amit később összekevernek a többi műanyaggal. Ezután 450-500 fokos, nagy nyomású reaktorba szállítják őket, ahol az egyik baktérium vagy vírus sem éli túl. Az eredmények szerint a cég minden kilogramm maszkból körülbelül egy liter üzemanyagot tud kinyerni. A Nantek biztosítja, hogy felkészült a mindannyiunk által naponta használt maszkok újrahasznosítására.

A maszkok jövője

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Valójában az ideális forgatókönyv az lenne, ha minden maszk a műanyag tartályokba kerülne, miközben a többi elemtől elzártan, külön zacskóban ártalmatlanítanánk őket, hogy elkerüljük az esetleges fertőzéseket. Az újrahasznosító üzemekben a vállalatoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a maszkokat szétválasszák és elküldjék a speciális kezelőüzemekbe. Ehhez viszont mi is kellünk. Ha elhagyjuk az utcán, eldobjuk a parkban, akkor sokkal nehezebbé válik az újrahasznosítás, és még az állatok egészségét is veszélyeztetjük.